Béren kívüli juttatási rendszer

Egy vállalat eredményességében a képzett munkaerő mellett a munkatársak hosszú távon, gyakorlatban megszerzett tapasztalata is döntő fontosságú. Az értékes munkaerő megtartása egyre nagyobb szerepet kap a vállalat életében, ehhez azonban a versenyképes fizetés önmagában gyakran nem elegendő. Az alkalmazottak kötődésének erősítésére, lojalitásuk növelésére elterjedt megoldás a béren kívüli juttatási rendszer alkalmazása, melyek közül az egészség- és önsegélyező pénztár – a munkavállalók döntése szerint – az egyik legnépszerűbb elem.

Az egészség- és önsegélyező pénztári tagdíj-hozzájárulással a munkáltató elsősorban megalapozhatja munkavállalói egészségének védelmét, de a morális mellett racionális szempontok is szólnak a munkatársak egészség megőrzésének támogatására; csökkenthetők és megelőzhetők a betegség miatt kieső munkanapok száma, ezzel a munkáltató táppénz jellegű kiadásai.

A munkáltatónak lehetősége van munkavállalói részére önkéntes pénztári befizetést teljesíteni, azonban a különböző juttatási formák adózása jelentősen változott. A támogatás befizetésére 3 lehetőség kínálkozik:

• munkáltatói tagdíjátvállalásként;
  • munkáltatói adományként; vagy
  • célzott szolgáltatásként.

Azért is érdemes a juttatás választhatóságában gondolkodni, mivel mindegyik választható forma esetében a juttatás mértéke magasabb, mint a dolgozó részére adható munkabér, „így kerülhet a legmagasabb összeg a munkavállaló zsebébe”.

A Munkáltatói tagdíjátvállalás és a Munkáltatói adomány

Munkáltatói tagdíj átvállalás:
A munkáltató által minden legalább 6 hónapja alkalmazásban álló munkatárs részére, egyenlő arányban vagy mértékben, jövedelemarányos vagy fix tagdíjbefizetés, tagonként havonta összeghatár nélkül adható.

Meghatározott munkavállalói kör támogatása, az adomány:
A munkáltatónak a rendszeres egészség- és önsegélyező pénztári hozzájáruláson felül lehetősége van – eseti adomány formájában – egy preferált munkavállalói kört is támogatni.

Legfontosabb tudnivalók:

• A pénztártag a részére fizetett munkáltatói tagdíjak illetve adományok után jövedelemként adózik, azonban a tag jogosult igénybe venni a 20%-os adókedvezményt, az évi 150e Ft-os felsőkorlát mértékéig.
  •Munkáltatói tagdíj esetén a befizetések alapok közötti felosztása a tagdíjfelosztás szabályai szerint történnek;
  •Adomány esetén a befizetések pénztári terheit a Munkáltató és a Pénztár között előzetesen megkötött Támogatói szerződés tartalmazza;
  •A Munkáltató Munkáltatói tagdíjfizetési vagy/és Adományozási szerződést köt a Pénztárral, a szerződés a pénztár és a munkáltató között – tagdíjfizetési kötelezettség átvállalására vonatkozóan – jön létre, a pénztártagság a munkavállalóra illetve az ő egyéni számla-vezetésére vonatkozik.
  •A munkáltatói tagdíj és az adomány minden esetben a munkavállaló pénztártag egyéni számlájára kerül, így annak tartalékolásáról, göngyöléséről és felhasználásáról a munkavállaló (vagy szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozója) szabadon dönt;
  •A tag számláján lévő tagdíj felhasználható termékvásárlásra, egészségügyi szolgáltatások igénybevételére és önsegélyező szolgáltatásokra is (szülési segély, gyermekgondozási támogatás, lakáscélú jelzáloghitel törlesztés, stb);
  •A Pénztár a munkáltatói tagdíj vagy adomány összegéről a következő évben Adóigazolást küld a munkavállaló részére;
  •A munkáltató a munkáltatói tagdíj vagy adomány esetében a munkavállaló közterheit levonja és a levonás utáni összeget utalja a tag pénztári számlájára.

Célzott támogatás:

• A munkáltató választhatja ki és döntheti el az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást;
  •Egyes meghatározott juttatásként adható, így ennek megfelelően adózik;
  •A Munkáltató szerződést köt a Pénztárral a Célzott szolgáltatásra;
  •A Pénztártag részére befizetett összegek NEM a tag egyéni számlájára kerülnek, azt a Pénztár egy elkülönített szolgáltatási számlán kezeli;
  •A Pénztár megadja a lehetőségét a tagjai részére, hogy Egészségkártyával is igénybe vehessék a célzott szolgáltatásokra történt befizetéseket, azonban ennek folyamata két lépcsőben valósul meg:
  -vásárláskor először a tag egyéni számlájáról történik a fedezet leemelése
  -később, a tétel tényleges könyvelésekor kerül át az elkülönített számláról – amennyiben ott van a tag részére megfelelő fedezet – a tag számlájára a teljesített összeg: azaz a kártyás vásárlás fedezetének – függetlenül az elkülönített számla fedezetétől – mindig a tag egyéni számláján rendelkezésre kell állnia;
  •A Munkáltató által utalt keretből csak a Munkáltató által meghatározott tagok költhetnek a Munkáltató által meghatározott szolgáltatásokra;
  •A Munkáltató határozza meg a szerződésben, hogy az egyes munkavállalói részére mekkora összeget finanszíroz;
  •a munkáltató rendelkezik arról, hogy mi az eljárás a munkavállaló munkaviszonyának a szolgáltatás igénybevételét megelőzően történt megszűnésekor;
  •A célzott szolgáltatás a Munkáltató részére más adminisztrációs terhet jelent, a szerződés kötésen túl éves elszámolás, egyenleg figyelés, igénybe vevő munkavállalói kör rendszeres egyeztetés, kilépők esetén keret elszámolás, stb.